A fehér rózsa / A janicsárok végnapjai

"Szeptember közepén nyíló tulipánokat látni valóban nem mindennapi dolog. Amin a leghíresebb kertészek oly soká hasztalan törték fejeiket, végre sikerült a kapudán basának rájönni.
Mint idézheti elő a mesterséges tavaszt ősz derekán, s rászedni a tulipánhagymákat, hogy májusnak nézzék a szeptembert s akkor kezdjenek el virágozni?
Elébb saját melegágyat készítettetett, melybe legtáplálóbb föld, amit Libánon hegyei között évezreden át egymásra hullott cédrusfák leveliből támadt, az antilopék ganaja, mely oly hevítő és növényélesztő, hogy ahol elhull a sivatagban a sívó homok között apró oázocskák támadnak körülötte, virággal és zöld fűvel benőve, - égett és porrá tört fekete márvány, melyet csak a Holdhegyek (Aegyptus) között találni, kevertetett össze, amiből egy puha, porhanyó, mégis nedves melegágy támadt, s ebbe ültette el a kapudán basa a tulipánhagymákat a tavaszi elvirágzás után, mind saját kezével mutatóujját beledugva s morzsánként hintve rá a földet.
Ekkor havat hozatott a Kaukázushegy tetőirőlm ahol az nyáron át is áll, egész hajókkal a Fekete-tengeren keresztül, s hóval takargatá be az elültetett tulipánokat, s ha az olvadt, ismét új havat tett rá; ilyenformán a megcsalatott tulipán azt hitte, hogy most tél van, s amint azután augusztus végével egészen hagyták rajta olvadni a havat, azt képzelte, hogy itt a tavasz, s kidugta az átnedvesült, átmelegült ágyból sárgás-zöld csíráját."

Az ilyen leírások miatt érdemes Jókait olvasni :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések