Mézeskalács

11 év kellett hozzá, de végre leírom én is a receptet a saját blogomra, talán Moha sem haragszik meg érte. Az eredeti recept ugyanis tőle van, de minden évben hosszan kattintgatok mire megtalálom.

Az eredmény rögtön puha, puszedliszerűen levegős, de lehet játszani a szódabikarbóna mennyiségével, ha még levegősebbet vagy formatartóbbat szeretnénk.

Én úgy vettem észre, hogy a puhaság titka az, hogy amint bemattul a tészta, lehet is kivenni a sütőből, és hagyni még pár percig a sütőlapon, hogy megszilárduljon.

A tésztát legalább egy éjszakát pihentetni szoktam a hűtőben, így tökéletesen formázható állagot kapok belőle, minimális alálisztezéssel.

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt
• 10 gramm szódabikarbóna
• 3 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék
• 10 dkg cukor
• 25 dkg méz
• 6 dkg vaj
• 2 tojás

A vajat, mézet és cukrot összeolvasztom, majd hagyom kézmelegre hűlni. A tojásokat enyhén felverem. A lisztet összekeverem a szódabikarbónával és a mézesfűszerrel, majd belegyúrom a tojásokat és a kézmeleg mézes keveréket. Egy elég ragacsos tésztát kell kapnunk a végén, de ne ijedjetek meg, mert a pihentetés alatt keményedni fog. 

A tészta letakarva mehet a hűtőbe legalább egy éjszakára. Másnapra szépen megkeményedik, átgyúrjuk, ha kell még hozzá liszt, akkor apránként dolgozzuk bele. 

Ha nem akarod mindet felhasználni, ilyenkor lehet kiadagolni zacskókban a fagyasztóba és később használni. Próbáltam már ezt is, ilyenkor előző este a fagyasztott tésztát átteszem a hűtőbe és reggelre lehet vele dolgozni.

Pár milliméter vékonyra nyújtom a tésztát enyhén lisztezett deszkán, majd kiszaggatom. 180 fokra előmelegített sütőben 6-8 perc alatt készülnek el, utána pár pedig még hagyom a tepsin, hogy ne törjem őket el, majd rácson hagyon teljesen kihűlni őket.