Főzőiskola

Sok helyen adódik a kérdés, főleg az Újévi nagy fogadalmak kapcsán, hogy rendben van, szeretnék én főzni, de mégis hogy álljak hozzá? A legideálisabb nyilván az a helyzet, amikor az ember anyukájától/nagymamájától tanulja meg szinte észrevétlenül gyerekkorában az alap fogásokat, onnan már nagyon könnyű építkezni. Na, de mi van azzal, akinek ez nem adatik meg? Az egyik lehetőség, hogy keres valami alap főzőkurzust egy iskolában. De ezt nem mindenki teheti meg, vagy anyagi akadályok miatt, vagy időhiány miatt vagy ugye az is könnyen előfordulhat, hogy a legközelebbi ilyen iskola is baromi messze van. 

Én most egy könyvet ajánlanék, aminek a beszerzése ugyan némi utánajárást igényel, mivel már nem egy mai darab - az én példányomat 1982-ben adták ki -, viszont egy kezdőnek, sőt még egy haladónak is nagyon hasznos. Minden nagyképűség nélkül állíthatom, hogy ami Julia Child Mastering the Art of French Cooking-ja az amerikaiaknak, az nekem Pelle Józsefné Főzőiskolája (ITT, ITT és ITT is érdemes körülnézni, szokott nekik lenni, na és persze az offline antikváriumok is jó eséllyel tartanak).

Bár a kiadási év alapján elég régimódinak tűnhet, de annyira hasznos, hogy szerintem soha nem fogja elveszíteni az aktualitását. A könyv kilenc nagy fejezetből áll, szerintem elég jól követhető és keresni is nagyon könnyű benne. 



1. A Konyha
Az első fejezetben nagyon hasznos tanácsokat kapunk arra vonatkozólag, hogy milyen eszközökre lesz szükségünk, milyen a jó tűzhely, milyen edényeket válasszunk, hogyan kell mosogatni - igen, ez is fontos egy kezdőnek, soha nem felejtem el a volt szobatársam nagy bociszemeit, amikor közöltük vele, hogy a fém dörzsivel nem sikálunk teflon edényt -, illetve helyet kap egy kis okosítás arról, hogy hogyan kerüljük el a konyhai baleseteket. 

2. A konyhai munka megszervezése
A második fejezetben megtanulunk bevásárolni, megszervezni a munkát a konyhában, és hasonló praktikumokat. Nekem kezdő koromban mindig gondot okozott, hogy mégis mennyi alapanyagot számoljak egy emberre? Erre is választ kapok - levesbetétnek tojásos tésztából fejenként 1 dkg-ot -, illetve arra is, hogy mit csináljak, ha lesül a hús, sós a leves vagy akár arra is, hogy mit kezdjek a maradékkal, ha mégis túl sikerül lőni a mennyiséget. A kezdők olyan rémálmairól mint például a púpozott evőkanálról is lerántja a leplet a szerző: a fent említett mennyiség ugyanis lisztből 2 dkg-nak felel meg.
Az én könyvemben van is még egy kis hely a táblázat alatt, oda szoktam írni az idióta angolszász mértékegységeket, pl hogy 1 stick vaj az bizony 112 gramm :)


3. Új és újra használatos régi módszerek a sütés-főzésben
Te például tudtad zsenge ifjúkorodban, hogy hogyan kell használni a kuktát? Vagy hogy bizony be kell áztatni legalább 15 percre a római tálat használat előtt? Én az utóbbit kis híján kinyírtam, az mentette meg, hogy kb. fél órával azelőtt, hogy beleraktam volna pucéran a sütőbe, Murphy barátnőm épp elmondta, hogy nem szeret benne sütni, mert olyan sok macera van az áztatással...  
Ebben a fejezetben ehhez hasonló praktikákat tudhatunk meg, olyasmit is, hogy mennyi ideig kell főzni a kuktában a marhapörköltet, vagy hogy mennyi só kell a sóban sült csirkéhez.

4. A főzés alapanyagai
Az én rémálmom a mai napig, hogy állok a hentesnél és próbálom elmagyarázni, hogy melyik része is kellene nekem a disznónak, közben mutogatom magamon, hogy mire is gondolok. Ebben a fejezetben képes leírás van a disznó, a marha, a nyúl és a csirke részeiről, pár szóban mellé írva, hogy mit mire lehet használni. Kiokosít a szerző a halakról és a többi szárnyasról is, megismerkedünk a zsiradékokkal,  tejtermékekkel, tésztákkal, a zöldségekkel és a fűszerekkel. 
5. A főzés alapműveletei
Előkészítéstől, a főzés-sütés-párolás szentháromságon át a sűrítésig és az ízesítésig mindent megtudhatunk. Ebben a fejezetben van a rántás elkészítése is!

6. Alapreceptek
Van itt minden, ami egy igazi magyar háztartáshoz kell. Levesek, levesbetétek, főzelékek, feltétetek, pörköltek, raguk, köretek, saláták, mártások, édességek...

7. Étrend-összeállítás
Őszi-téli, tavaszi-nyári, hétköznapi és ünnepi, nem mondanám, igen, kicsit nyolcvanas évek, viszont ha nincs ötlet, akkor nagyon jó mankó.

8. Vendéglátás
Rövid, de velős szösszenet arról, hogy mire is számítsunk, ha vendégek érkeznek.

9. Konzerv, mirelit
Hogyan is kell ezeket elkészíteni, ha nincs kéznél a friss.

Jó hosszú poszt lett, remélem hasznosnak találtátok, mint könyvajánlót. Arra gondoltam, hogy időnként írni fogok olyan posztokat, amit ez a könyv inspirált, illetve készülni fog egy olyan oldal a blogon belül, amin a könyvben megtalálható hasznosságok lesznek kinn, hogy könnyen elérhetőek legyenek. 

Sőt, ha van kedvetek, szívesen venném, ha ti is ajánlanátok könyvet/könyveket, ami hasznos lehet kezdőknek.

Megjegyzések

Ildy üzenete…
Mandy, köszi ezt a részletes bemutatót, bizony hasznos. Nem igazán ismerem a könyveit, de van is fenntartásom, miután az állítólag remek szakács, Horváth Ilona szakácskönyvéből csináltam az első karácsonyi bejglimet, betűről-betűre követve mindent, és hát hadd ne mondjam, hogy milyen lett. De lehet, hogy ez a hölgy jobban tudja. Az biztos, hogy a hasznos tanácsokért érdemes lapozgatni.
Szívesen olvasnék még róla, jöhet!
mandy tarragon üzenete…
Ó, hát ebben nincsenek ilyen bonyolult dolgok :) Ez inkább alapozókönyv, nem igazán szakácskönyv, bár receptek is vannak benne.

Ne is mondd, én is fürödtem már be jó pár "remek" szakács receptjével...

Népszerű bejegyzések