2013. március 4., hétfő

Kert 2013 - Március: a palántázás kezdete


Na jó, az hogy most kezdjük a palántázást, az nem teljesen igaz, de a nagyja, az bizony márciusra van beütemezve. Ha pedig palántázás, akkor négy dologra van szükségünk: helyre, ahol a palántákat tartani fogjuk, amíg nem lesz elég meleg kinn; magokra, amiket jó esetben már januárban beszereztük, kiválogattunk és sírás-rívás közepette leszűkítettük annyira a fajtaválasztékot, hogy minden kényelmesen elférjen majd a kiültetés után; jó minőségű palántaföldre, hogy a magok jól érezzék magukat és gyorsan növekedjenek; valamint edényekre, amikbe palántázunk majd.


 A palánták helye
A magnak fagytól védett, a kinti hőmérsékletnél kissé melegebb, széltől védett helyre és sok fényre van szüksége a csírázáshoz. Ez lehet egy ablakpárkány, előszoba, fűtetlen vagy fűtött üvegház. Nekem az étkezőm nem fűtött, viszont nagyon világos, úgyhogy ideális a palántáim nevelgetésére. Ha neked csak az ablakban van helyed, ott is tökéletes.
Ha csak annyi előnyt akarsz adni a növényeknek, hogy ne egyék meg a csigák/rovarok, akkor kinn is tarthatod őket, balkonládában előnevelve, de ekkor csak akkor vesd el, amikor egyébként szabad földbe is lehetne. Ez főleg majd a téli saláták, zöldségek előneveléséhez lesz érdekes, illetve azoknál, amiket elve ládában akarsz termeszteni.

A fajták
Nagy segítség a későbbiek során, ha készítesz egy pontos listát az ültetés előtt, hogy milyen fajtákat nevelsz, mikor lehet őket kiültetni, milyen igényeik vannak, illetve hogy mi a megfelelő sor- és tőtávolságuk. Én ehhez egy excel táblázatot készítettem, kinyomtattam, és odatettem a palánták mellé. A következő oszlopok vannak benne:
  • növény neve (pl: paradicsom)
  • fajtája (pl: venus, balkonparadicsom)
  • hova ültettem (pl: ablakpárkány)
  • vetés dátuma 
  • kikelt (annyi darab amennyi kikelt)
  • tűzdelés (ha akkor a tűzdelés dátuma jön ide, ha nem, akkor beírtam, hogy NEM)
  • kiültetés (pl: fagyok után)
  • felesleges (az a darabszám, ami a kikelés-tűzdelés-kiültetés után megmarad, ezt el lehet adni vagy elcserélni más kertbarátokkal)
  • megjegyzés (pl: a palántákat cserépbe kell ültetni)
  • sortávolság
  • tőtávolság
  • vízigény
  •  napigény
 A föld
Én speciális palántaföldet használok illetve perlittel kevert virágföldet, mindkettő jól működik, a lényeg, hogy laza és jó vízáteresztő legyen, hogy a fiatal gyökerek könnyen behálózzák.

A palántázó és tűzdelőedények
Azokhoz a növényekhez, amelyeket később tűzdelni kell - aminek nagyon apró a magja, pl a paradicsomnak, hagymányak, stb -, én sima cserepekbe szoktam ültetni, mert úgyis később ültetem majd őket szét. Vannak speciális palántanevelésre kitalált tálcák is, nekem ilyenből is van pár. Ezeket a cserepeket viszont valahol tárolni is kell akkor, amikor nem használjuk őket, szóval a cserépáradat helyett, a kitűzdelésre illetve a vetésre biológiailag lebomló edényeket is használok. Ezeket szintén meg lehet venni kertészetekben - pl tápkocka, tápkorong, tőzegcserép -, de magunk is elkészíthetjük őket otthon, illetve újra is hasznosíthatunk pár dolgot palántacserépként.


Az első lehetőség a legegyszerűbb, tojástartókba teszünk földet, ebbe vetünk, és amikor eljön az idő, egyszerűen széttépkedjük és beássuk őket a földbe, a papír úgyis lebomlik majd. Én például ebbe vetem a cukorborsót, a babféléket és a kukoricát. Keveset vannak ebben, nem kell nagy hely a gyökerüknek kezdetben, úgyhogy ideális.


A második lehetőség is hasonlóan egyszerű, ehhez a WC papír vagy a papírtörlő belső, vastag gurigájára lesz szükségünk. Ilyenek mindenkinél keletkeznek, kilapítva őket kis helyen tárolhatók, aztán ha kellenek, elő lehet őket venni. A gurigákat szorosan elrendezzük egy magas műanyag dobozban - ez is újrahasznosítás, mert eredetileg valami gyümölcsöt árultak benne -, aminek lyukas az alja. Ezt a dobozt egy tálcára állítjuk, a gurigákat megtöltjük a palántafölddel és már ültethetünk is. A palántákat a "cseréppel" együtt ültethetjük a földbe, idővel majd lebomlik. Ilyenbe ültetek olyasmit, aminek kicsit mélyebben lenyúlik a gyökere, kicsit lassabban fejlődik, de nem igényel tűzdelést, mert elég nagy magjai vannak ahhoz, hogy egyesével lehessen ültetni. Most például szagos bükkönyt, mángoldot, napraforgót, sarkantyúkát. A napraforgó és a sarkantyúka egyébként sem szereti, ha piszkálják a gyökereit, szóval ez a legjobb megoldás arra, hogy erős palántákat neveljünk belőlük, hiszen a "cserépből" akkor sem vesszük ki őket, amikor a földbe kerülnek.

A harmadik lehetőség, hogy újságpapír csíkokból készítünk gurigákat, ezek kicsit instabilabbak lesznek, mint a fentiek, de hasonlóan használhatóak. Kicsit jobb még mindig újságpapírból a dobozkák, amiket ITT meg is nézhetsz, hogy hogyan készülnek. Ezekbe a gyorsan növekedő magokat teszem majd, mert az újság ugye nem annyira stabil, és nem bírná ki, hogy hetekig öntözgessem. Ilyenek például a cukkini, a sütőtök, uborka.

A negyedik lehetőség, hogy az újságpapírt apró fecnikre tépjük, beáztatjuk, szétnyomkodjuk, majd  a kész papírmaséból készítünk cserepeket. Ehhez kell egy muffinsütő tepsi, amibe belenyomkodhatjuk a masszát, és szárítsuk ki vagy a sütőben, vagy a napon. Figyeljetek rá, hogy teljesen száradjon ki! Ezt is beültetheted a talajba, szintén elbomlik. Én ilyet idén nem csináltam, de IDE kattintva megnézhetitek, hogy hogyan készül.

Az utolsó, ami most eszembe jutott, és használni fogom, PET palackból készül, viszont kevesebb figyelmet igényel, mert "önitatós". Más dolog, hogy a PET palackokat kerülgetni még idegtépőbb, mint a cserepeket, de ha esetleg sok van a háznál, akkor érdemes őket elhasználni. A palackot ketté vágjuk, befordítjuk, és levágjunk belőle annyit, hogy a szája ne érjen le az aljáig. Egy kis celluxszal rögzítjük, a szájába teszünk egy kis papírtörlőt, hogy ne hulljon ki belőle a föld. A földet eloszlatjuk benne, aztán lehet bele ültetni. Én ezeket arra fogom használni, hogy a paradicsom és paprika palántáimat tartsam benne a széttűzdelés után, a kiültetésig.

Fontos, hogy bármelyik módszert választjátok, mindenképpen figyeljetek oda a FELIRATOZÁS-ra!!! A legjobb erre a célra vagy a pici címke, vagy a műanyag lapok, amikre felírhatjátok, hogy milyen növény melyik fajtáját ültettétek el! Én most olyanokat is csináltam, hogy fogpiszkálóra ragasztottam vignettát, és arra írtam a fajtát, mint egy kis zászlócskára.

3 megjegyzés:

gionetta írta...

Hogy ez a tojástartó mekkora ötlet!!! De miért is nem ültem le előbb a gép elé! Hanem csak a magok elvetése után. :-( No sebaj, majd jövőre! Az idén úgyis szétültetős módszerrel vetettem. Van pár növény, amit előnevelve veszek (uborka, padlizsán), a többit már elvetettem. De sajnos nincs patisszonmagom, így az az idén kimarad. Mert hogy itt nem nagyon ismerik. Viszont itt még fagyok vannak, és a föld is nagyon vizes még, így nem tudok egyenlőre hagymát és fokhagymét duggatni (ez utóbbit ősszel elfelejtettem elrakni a földbe). De annyira várom már! A borsót, babot én egyből a földbe teszem.

Nagyon kíváncsi vagyok a Te kerted alakulására! :-)) És köszönöm a sok hasznos jótanácsot! :-))

mandy tarragon írta...

A borsóból a rendeseket én is a földbe tettem, amiket előnevelek, azok ilyen speckó futóborsók és cukorborsók, amikből kevés magom van és a szívem szakadna meg, ha felzabálná valami állat, mielőtt kikel.

A babok meg olyanok, amik ugye már valami helyére kerülnek majd be, ezért jobb őket előnevelni, hogy amíg megnő, addig mondjuk még a retek vagy a saláta a helyén nőhet.

Remélem találsz majd még hasznos tanácsokat a blogon, várlak vissza :)

gionetta írta...

Miazhogy! Jövök mindig, mert remek jó dolgokat főzöl és kertészkedsz! Bár nekem is van már 3 éve kertem, de iszonyat rossz földdel, abból nem sok mindent lehet kihozni. Bár tavaly olyan sok babom lett, hogy anyunak nem a jó magyar földben. :-))

LinkWithin

Blog Widget by LinkWithin