2011. szeptember 15., csütörtök

Kis Dobos



Az a helyzet, hogy azt hiszem most követtem el eddigi életem legszebb tortáját. Komolyan, most hiszek abban, hogy akár gyakrabban is csinálhatnék ilyen "pepecselős" tortát, mert sikerülne. Az viszont most már biztos, hogy ennél nagyobb tortát nem fogok csinálni ajándékba, mert felesleges, úgysem fogy el. Már ki is találtam, hogy B. tavalyi karamellkrémes tortáját idén miniatűrizálom és már az is megvan, hogy honnan veszem majd rá a kókuszpelyhet... 

De akkor vissza a Doboshoz. Az van, hogy van a valaki, akié lett a torta. Még a tavaszi Segítsüti - az idei hétvégén lesz, figyelitek milyen ügyesen helyezek el reklámot? :) - után lapozgattuk a sütifüzetet a titkárságon, amikor is nézegettük, hogy ki milyen sütit szeretne abból.  Szóba került a dobos is, a valaki  pedig közölte, hogy a dobos, na az nagyon király, olyat ő is kér. Persze akkor úgy voltam vele, hogy na, persze, gondolod, hogy majd nekiállok pepecselni ezzel csak úgy... Hat lapot kell sütni, kenegetni kell, meg ott van a karamell is a tetején, na persze...

Viszont, most már ősz van. És a valakinek születésnapja lesz. Nekem meg pár hete, amikor épp nagyon törtem a fejem, hogy mit is kellene neki sütni, eszembe jutott: Dobos. Meglepetés dobos. De most süssek meg egy egész tortát ajándékba? Az milyen már... Úgyhogy kattogtak a fogaskerekek. Kicsi torta, egyszemélyes, kis dobos, milyen jól fog kinézni majd, ahogy legyezőben állnak a karamellás lapok a tetején...

Ez a variáció végül két receptből állt össze. Az arányokat Doki mini Dobos-tortái alapján számolgattam, a krémhez pedig TücsökBogár párizsi krém receptjét csökkentettem le, és mogyoróval paníroztam a végén. A krém külön megérdemel egy plusz pontot, ezzel a sötét kakaóporral - még mindig Lidl - szerintem igazán király. 

A fázisfotók kicsit furcsa színűek lettek - műfény... -, de úgy gondoltam, hogy mindenképpen megmutatom őket, mert szerintem egész jól néznek ki. 

Hozzávalók, 1 darab, 10 cm átmérőjű tortácskához:
A piskóta:
  • 4 tojás
  • 4 evőkanál porcukor
  • 4 evőkanál liszt


A krém:
  • 70 ml habtejszín
  • 7 dkg porcukor
  • 3,5 dkg cukrozatlan kakaópor
  • 10 dkg vaj


A  panírozáshoz:
  • 3 dkg apróra tört pörkölt mogyoró


A karamell laphoz:
  • 3,5 dkg cukor - ez nem fog mind kelleni, de kevesebbet egyszerűen nem éri meg felolvasztani


Először a piskótát készítettem el. A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét felvertem kemény habbá, a sárgáját kikevertem a cukorral, majd beleforgattam a fehérjébe, végül bele belekevertem a lisztet is. A sütőbe való tepsit - tudjátok a nagy, amit be lehet csúsztani - kibéleltem sütőpapírral, majd elkentem rajta a tésztát. Utólag belegondolva, bőven elég lett volna fele ilyen vastagon is, de az én sütőmmel inkább nem bíztam a véletlenre. Kb. 8 perc kellett neki, amíg átsült. A piskótát hagytam teljesen kihűlni, majd egy szufléformát használva sablonnak - ez kb. 10 centis - kivágtam belőle a lapokat.

A krémhez a tejszínt felforraltam, majd belekevertem a kakaót és a porcukrot. Elsőre kevésnek tűnik a nedvesség, de nem lesz gond. Amikor jó sűrű lett - pár perc, amíg a cukor felolvad -, lehúztam a tűzről és belekevertem a vaj harmadát. Itt jön az, hogy hagyjuk teljesen kihűlni, majd a maradék vajat felhabosítjuk és nagy fokozaton összedolgozzuk a kakaós masszával a robotgépben és lesz frankó krémünk. Na, én persze nem vártam meg, amíg teljesen kihűlt, hogy úgyhogy a maradék vaj is elolvadt. DE! Semmi gond, mert miután kihűlt, visszadermedt, és fel lehetett verni.  Itt is elmondom, hogy nem kellett az egész krém a tortára - csak kb. a 3/4-e -, de ennél kevesebbel már dolgozzon az, akinek a hobbija a molekuláris gasztronómia :)

Aztán jött a feketeleves, amitől a legjobban féltem, de nem kellett volna. A lényeg, hogy minden elő legyen készítve, mert gyorsan kell dolgozni. Kell egy spatula, vagy kenőkés, amit jól megkenünk vajjal. Kell egy másik kés, aminek vékony, de hosszú pengéje van, ezt is jól megkenjük vajjal. Az első a karamell szétkenéséhez kell, a második a vágáshoz.  A piskótalapok közül kiválasztjuk a legszebbet, kicsit lenyomjuk, hogy egyenes legyen a teteje. A cukrot egy kis lábosban feltesszük a tűzre olvadni. Én nem kavargattam, hanem rázogattam, de ahogy pár videóban láttam azóta, nyugodtan lehet kavarni is :) Amikor épp aranybarna, na, akkor gyorsan lekapjuk a tűzről, ráöntjük a piskótára - nekem a kész karamellának kb. a fele kellett -, gyorsan elkenjük a kenőkéssel, majd a hosszú pengéjűvel szintén gyorsan kettőbe, majd négybe, majd nyolcba vágjuk. A lapocskákat szétválasztjuk és hagyjuk kihűlni. Azért kell gyorsan dolgozni, mert a karamell baromi gyorsan megkeményedik, akkor pedig nem sikerül majd szépen elvágni, mert törik.

Már csak az összeállítással vagyunk adósak. Piskóta, krém, piskóta krém, és így tovább, majd a torta oldalát is behúzzuk a krémmel, és rátapasztjuk a mogyorót. A maradék krémből én tettem 8 kicsi pöttyöt a torta szélére, ezekre támasztottam a karamell lapokat, majd a közepére tettem még egy pötty krémet.

8 megjegyzés:

Anazar írta...

De csinos!!

Katucikonyha, írta...

Életemben nem láttam még ilyen csinos dobost!

SzKriszti írta...

Ha lenne olyan funkció a Google Reader-ben (azon keresztül olvaslak), akkor ezt a receptet háromszorosan megcsillagoznám, hogy bármikor egy pillanat alatt megtaláljam, ha kell :))

Így lehet külön kimentem valahová :))

Gomba írta...

Jajj, én már régóta tudom, hogy ha egyszer valamit megcsinálsz miniben, akkor nincs megállás! Én is függő lettem :) Szép lett!

mandy tarragon írta...

Anazar: köszi :))

Katucikonyha: köszi :))

SzKriszti: de aranyos vagy :)

Gomba: vannak már terveim...

Kreatív konyha írta...

Nagyon szép lett, eszméletlen ügyes vagy!

mandy tarragon írta...

köszönöm, nagyon aranyos vagy :)

Zsu írta...

Tényleg nagyon gyönyörűűűű lett :)
Gratulálok hozzá :)

LinkWithin

Blog Widget by LinkWithin