2010. augusztus 21., szombat

Hupikék










Szeretem az áfonyát. Savanykás, mégis édes, tele van C vitaminnal és antioxidánsokkal, végtelen variációkban lehet felhasználni süteményekhez, lekvárokhoz, nem utolsó sorban pedig remek modell :) Nem mocorog, nem nyafog, kicsi, kerek, hupikék... 

Ha kertben a savanyú talajt és a tűző napfényt szereti, megéri különböző fajtákat ültetni, mert a keresztbeporzás miatt úgy bővebb lesz a termés. Idén sajnos nekem még kicsik a bokraim, ezért ezeket a csodás kis fekete gyöngyöket a zöldségestől szereztem be. 

Szeretitek az áfonyát?

10 megjegyzés:

Andi/cuki írta...

?andy, szuperek ezek a képek!:-))
Egyébként még csak áfonyalekvárt ettem, az fino volt.

mandy tarragon írta...

Köszönöm Andi :) Juj, a lekvár is finom, de frissen az igazi.

jókaja írta...

Jó is az!
Aki viszont egy karsztosan száraz mészkőhegyen lakik, ahol alig egy arasz talaj van a kő fölött, az savanyúsággal csak az uborka kapcsán találkozik :-(

Ildy írta...

Hehe, ez aranyos:)
Én leginkább aszalva ettem eddig, ami biztos nem olyan finom, mint eredeti mivoltában. Anyukám viszont rajong érte.

Reni írta...

Imádom :)

mandy tarragon írta...

jókaja: nálunk se jó neki a talaj, úgyhogy vettünk neki :) Azt mondta a kertész, hogy ha fokozatosan feltöltjük savanyú földdel, akkor megmarad. Meglátjuk.

Ildy: köszi :) Én még aszalva nem ettem, csak vöröset, de biztosan az is finom.

Reni: :)

araniel írta...

Én is szeretem :)
És ezek a képek...wow...nagyon jók!

mandy tarragon írta...

araniel: örülök, hogy tetszenek :)

Csibe írta...

Mandy, nagyon szép fotókat csináltál, gratulálok!

mandy tarragon írta...

Köszi, Csibe :)

LinkWithin

Blog Widget by LinkWithin