2009. október 29., csütörtök

Pita


Fogalmam sincs mennyire autentikus a recept, az elkészítés biztosan nem az :) Gyros volt a vasárnapi ebéd otthon. Amikor bejelentettem, hogy ez lesz, Öcsém nagy szemekkel rám nézett: "Honnan akarod rendelni?" Sehonnan, meg akarom csinálni. Erre még jobban elkerekedett a szeme, és elkezdte mesélni, hogy előző nap a tvben pont azt mutatták, hogy az egyik szakács gyrost csinál. És még el sem kezdtem csinálni a pitát. :)
A recept Zsani egyik könyvéből van, ott egy kicsit több folyadékot írnak hozzá, de szerintem ennyivel tökéletes. A lisztnek BL 112-es lisztet javasol a könyv, én olyat még életemben nem láttam, úgyhogy sima BL 55-ösből csináltam. Az egész család a csodájára járt, el sem hitték, hogy ilyet is lehet a mi kis morcos sütőnkben csinálni :)

Hozzávalók:
  • 1/2 kocka élesztő
  • 3 dl meleg víz
  • 1 kávéskanál cukor
  • 1 teáskanál só
  • 50 dkg liszt
  • 2 evőkanál oregánó (ezt nem írta a recept, de szerintem feldobja a tésztát)


Nem is én lennék, ha nem fognám be a munkába Rabszolgát. Furcsa, de mióta megvan a kenyérsütőgép, sokkal szívesebben csinálok tésztákat :) Szóval, üst: élesztő, víz, cukor, liszt, só, oregánó. Fontos, hogy a sót soha nem az élesztőhöz adjuk, mert azzal csak kinyírjuk a szerencsétlen gombákat! Ezt egyébként a pék öcsém mondta, hiszek neki. Dagasztó program, másfél órát elvan, addig lehet mást csinálni :)
Ha készen van, akkor kilisztezett deszkán kicsit átgyúrjuk, 8 felé vágjuk, lapos kis lepényeket csinálunk belőlük, hagyjuk kelni legalább fél órát. Közben bemelegítjük a sütőt, legalább 230 fokra, de minél magasabbra húzzuk, annál jobb. A tepsit is megmelegítjük a sütőben. Amikor letelt a fél óra, akkor egy sütőpapírt teszünk a tepsire, mehet rá 4 lepényke és mehet a sütőbe. Ha minden rendben megy, akkor szépen felhólyagosodnak és lesz bennük egy kicsi zseb. Nem kell megvárni, amíg teljesen megpirul, ha kap egy pici színt, már jó, az enyém kicsit több színt kapott a kelleténél :) Kivesszük, jöhet a második adag. Én egy kosárba tettem kihűlni, ha neked nincs, akkor tedd rácsra, hogy tudjon levegőzni az alja is.

8 megjegyzés:

Alíz írta...

Jók az ilyen családi jelenetek, az én öcsém is képes nagyon kerekre nyitni a szemeit egy-egy ötletem hallatán, aztán mindig kiderül: már megint nekem volt igazam. :) Kukucs be hozzám, továbbadtam a dijat. :)

gigi írta...

Szia!

Én is épp tegnap posztoltam pitáról :-). Én is BL55 liszttel csináltam, de már láttam BL 112-t, ez a félbarna kenyérliszt (ha emlékezetem nem csal), és Szigetszentmiklóson biztosan készítenek ilyet a Szabó malomban.
(gigiakonyhaban.freeblog.hu)

Andi/cuki írta...

Már milyen régóta akarok,de mindig maradok a pizzánál...De a Tiéd nagyon szép!:-))

trinity írta...

Milyen gyönyörűek!!! És lett zseb is? Sosem tudok rájönni, mitől alakul ki, de muszáj lesz kipróbálnom!!!

mandy tarragon írta...

Alíz: megnéztem :)

Gigi: hát, én nem szenvedtem vele annyit mint te. :) Hát ha a BL112 félbarna, akkor nem is baj, hogy nem kaptam, azt tuti nem ették volna meg az otthoniak :D

Andi: egyszer érdemes kipróbálni. De régen ettem pizzát... :)

Trinity: lett zseb :) Szerintem az a trükk, hogy miután kinyújtod, még hagyni kell legalább fél órát kelni, aztán tényleg nagyon forró sütőbe kell tenni.

szepyke írta...

És én ahogy megsült, rá szoktam dobni a lángra, hogy egy kicsit megperzselődjön...
Néhol szenes, de úgy is imádom. MIndig be vagyok tojva, hgoy mikor kap lángra, de eddig még soha nem volt ilyen!

:))
Imádom még vajjal is!:)

gigi írta...

Ha legközelebb ráveszem magam, valószínűleg én is a kenyérsütővel fogok dolgoztatni :-).

mandy tarragon írta...

szepy: ezt egyszer ki kell próbálnom :)

gigi: :)

LinkWithin

Blog Widget by LinkWithin