Pirospont a Magyar Postának

Ritkán mondok ilyet, lehet hogy majd vissza is vonom, de most tényleg, be kell vésnem egy pirospontot a Magyar Postának. Történt ugyanis, hogy Jókaja és Szepyke kiérdemelt egy-egy ajándékcsomagot tőlem, elkészült az ajándék, tegnap délután origamiztam kicsit a dobozokkal, ma lehetett postára adni. Irány a munkahelyhez legközelebbi posta. Tudni kell, hogy itt általában csak egy ablak van nyitva, baromi hosszú a sor és méglassabb a kiszolgálás.
Nem úgy ma! Bementem, tanácstalanul kerestem az ajánlott levelekhez való feladószelvényt. A biztonsági őr rám mosolygott, megkérdezte segíthet-e. Mondta, hogy menjek nyugodtan az ablakhoz, adni fog a kolleganő. Adott. Béna voltam, nem vittem tollat, dehát a postán szokott lenni, a biztonsági őr azt is megmutatta, hogy hol, mert eléggé eldugták. Míg töltöttem a papírokat feltűnt, hogy a postás hölgy csak úgy fogyasztja a sort, gondoltam, talán most nem leszek itt húsz percig. Aztán amikor minden lelki erőmet összeszedve elindultam a baromi hosszú sor vége fele, szóltak, hogy menjek nyugodtan a postaboltba, ha nem akarok csekket feladni, levelet ott is át tudnak venni. Az egész postai hadművelet így tartott kb 5 percig, kaptam mosolyokat és boldogan távoztam a postáról :) Remélem nem ez az alkalom volt a kivétel.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések